2021.11.19
2020
Cotton Club Singers-koncert beszámoló
2009.03.08. 10:58
Nagyon jó és merész ötlet volt az új Cotton Club Singers-től egy Sting-est összeállítása.
Mindegyik énekes dícsérte és tisztelettel beszélt Gordon Sumnerről, azonban néhol az életrejazi pontatlanságok (pl. a Police 1989-ben oszlott fel, Sting az Unplugged műsorban csakis új számokat játszott, a Roxanne-t egy kurtizánhoz fűződő szerelméről írta stb.) és a dalszövegekben történt átköltések vagy bakik némileg - számomra - rontották az összképet.
Mindegyik énekes dícsérte és tisztelettel beszélt Gordon Sumnerről, azonban néhol az életrejazi pontatlanságok (pl. a Police 1989-ben oszlott fel, Sting az Unplugged műsorban csakis új számokat játszott, a Roxanne-t egy kurtizánhoz fűződő szerelméről írta stb.) és a dalszövegekben történt átköltések vagy bakik némileg - számomra - rontották az összképet.
Ha Sting dalait megnézzük, a repertoár is eléggé felemásra sikerült, azaz olyan alap albumokról, mint a The Dream Of The Blue Turtles vagy a The Soul Cages egyetlen szerzemény sem csendült fel. A számok sorrendjét is lehetett volna sokkal jobban fokozni, és nem elsütni a legnagyobb durranásokat már az elején.
A két fiú hangja (Fehér Gábor és Czutor Ignác) szerintem végig fantasztikusan szólt, a kísérő pop/jazz kvartett pedig egyszerűen briliáns volt: Neumann Balázs billentyűk és hangszerelés (Ghymes, Budapest Jazz Orchestra), Kaszás Péter dob (Nalanda, Al Di Meola), Kolta Gergő basszusgitár (ex-European Mantra, Nalanda, United, TNT) és Kormos János gitár (Fusio Group, Zséda).
Az áthangszerelések számomra többnyire bejöttek, azonban (az acapella előadásmód miatt) sokszor alapvető elemeket kellett eltávolítani a nótákból pl. a pizzicato-rész az Englishman In New Yorkból, vagy a meghatározó akusztikus gitár betétek a Fields Of Goldból és a Shape Of My Heartból.
Az előadás egyik csúcspontja az Eva Cassidy-féle Fields Of Gold ének-billentyű duett volt (Mezőfi Gabriella), ugyanakkor az énekes-gitáros Fragile szerintem sajnos borzasztóan sikerült (Bartus Patrícia). Az új tag, Czutor Ignác éneklése és tenorszaxofonozása rendkívül feldobta a hangulatot. Érdekesség, hogy néhány szerzeményben más instrumentális szólót hallhattunk, mint az eredetiben pl. az Every Breath You Take-ben és a Brand New Day-ben tenorszaxofont, az Englishman In New York-ban a szopránszaxofon szóló helyett pontosan ugyanazt az éneket, a Roxanne-ban pedig elektromos gitár szólót.
Összességében egy hangulatos, stílusos koncertet hallhattunk, csak így tovább! Azonban még talán kevés összeszokottsággal és sok-sok bizonytalansággal találkozhattunk. A koncert rövidsége miatt maradt azért némi hiányérzetem... De remélem CD-n is megjelenik az anyag hamarosan! Szép volt lányok-fiúk!!! :))
Az együttes honlapja szerint legközelebb ezzel az anyaggal a budaörsi Játékszinben lépnek fel március 29-én.
A két fiú hangja (Fehér Gábor és Czutor Ignác) szerintem végig fantasztikusan szólt, a kísérő pop/jazz kvartett pedig egyszerűen briliáns volt: Neumann Balázs billentyűk és hangszerelés (Ghymes, Budapest Jazz Orchestra), Kaszás Péter dob (Nalanda, Al Di Meola), Kolta Gergő basszusgitár (ex-European Mantra, Nalanda, United, TNT) és Kormos János gitár (Fusio Group, Zséda).
Az áthangszerelések számomra többnyire bejöttek, azonban (az acapella előadásmód miatt) sokszor alapvető elemeket kellett eltávolítani a nótákból pl. a pizzicato-rész az Englishman In New Yorkból, vagy a meghatározó akusztikus gitár betétek a Fields Of Goldból és a Shape Of My Heartból.
Az előadás egyik csúcspontja az Eva Cassidy-féle Fields Of Gold ének-billentyű duett volt (Mezőfi Gabriella), ugyanakkor az énekes-gitáros Fragile szerintem sajnos borzasztóan sikerült (Bartus Patrícia). Az új tag, Czutor Ignác éneklése és tenorszaxofonozása rendkívül feldobta a hangulatot. Érdekesség, hogy néhány szerzeményben más instrumentális szólót hallhattunk, mint az eredetiben pl. az Every Breath You Take-ben és a Brand New Day-ben tenorszaxofont, az Englishman In New York-ban a szopránszaxofon szóló helyett pontosan ugyanazt az éneket, a Roxanne-ban pedig elektromos gitár szólót.
Összességében egy hangulatos, stílusos koncertet hallhattunk, csak így tovább! Azonban még talán kevés összeszokottsággal és sok-sok bizonytalansággal találkozhattunk. A koncert rövidsége miatt maradt azért némi hiányérzetem... De remélem CD-n is megjelenik az anyag hamarosan! Szép volt lányok-fiúk!!! :))
Az együttes honlapja szerint legközelebb ezzel az anyaggal a budaörsi Játékszinben lépnek fel március 29-én.
A banda:
Mezőfi Gabriella - ének
Bartus Patrícia - ének
Fehér Gábor - ének
Czutor Ignác - ének & tenorszaxofon
Neumann Balázs - billentyűk
Kaszás Péter - dob
Kolta Gergő - basszusgitár
Kormos János - gitár
A repertoár:
1. We'll Be Together
2. It's Probably Me
3. Every Breath You Take
4. Englishman In New York
5. Fragile
6. Seven Days
7. Roxanne
8. Fields Of Gold
9. Brand New Day (instrumental)
10. The Book Of My Life
11. Shape Of My Heart
12. Every Little Thing She Does Is Magic
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://sting.blog.hu/api/trackback/id/tr40988878
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
The Fireman 2009.03.08. 18:06:45
Greg nagyon gyors volt – beszámolójával azt hiszem teljesen egyetértek. A zenekar fantasztikus volt, nagyon jól szólt a produkció, az énekesnők hangosítása azonban nem volt ekvivalens, Gabriella sokkal hangosabb volt Patríciánál, amire mintha egyszer ő maga is panaszkodott volna.
Engem is meglepett, hogy a No.1 dalokat rögtön az elején ellőtték, és én arra is számítottam hogy esetleg más sikereik is műsorra kerülnek, mert a cím ugye „Sting és más”, de más nem volt. Így a műsor másfél óránál is rövidebb, mert bő 10 perc késéssel kezdődött, és fél 10-kor már kint is voltunk. Persze az este 8-ra meghirdetett koncertre sokan így is 15-20 perccel később érkeztek, nem értem, hogy szombat este – amikor nem munka után rohan az ember – miért nem lehet időben odaérni, szerintem ez modortalanság.
Az új fiúval még nem is hallottam őket, nos nagyon pozitív élmény volt. Már rögtön az elején meglepett egy szaxofonszólóval minket, aztán az instrumentális Brand New Day fenomenális volt. Soha fel nem merült volna bennem egy CSS koncerten instrumentális szám, vártam is, hogy mikor lép be az ének. Nagyon lendületes volt, hatására hazafelé a Brand New Day-t dúdolgattam.
Sajnos ezután hamar vége lett, külön ráadás szám se volt, hanem az Every Little Thing She Does Is Magic refrénjével tértek vissza. Ahogy Greg is írta, érezhető volt, hogy még új a műsor, de amúgy a színházteremben is iszonyatos meleg volt, elképzelni is rossz, milyen lehetett ugyanez a színpadon. Összefoglalva gratulálok a Cotton Club Singers-nek az új produkcióhoz, egy későbbi alkalommal szívesen meghallgatom mégegyszer. Azon is járt a fejem , hogy most volt a hírekben hogy Sting fellép a saját számait feldolgozó chicagói szimfonikus zenekarral, ide is elugorhatna egyszer :-)
Engem is meglepett, hogy a No.1 dalokat rögtön az elején ellőtték, és én arra is számítottam hogy esetleg más sikereik is műsorra kerülnek, mert a cím ugye „Sting és más”, de más nem volt. Így a műsor másfél óránál is rövidebb, mert bő 10 perc késéssel kezdődött, és fél 10-kor már kint is voltunk. Persze az este 8-ra meghirdetett koncertre sokan így is 15-20 perccel később érkeztek, nem értem, hogy szombat este – amikor nem munka után rohan az ember – miért nem lehet időben odaérni, szerintem ez modortalanság.
Az új fiúval még nem is hallottam őket, nos nagyon pozitív élmény volt. Már rögtön az elején meglepett egy szaxofonszólóval minket, aztán az instrumentális Brand New Day fenomenális volt. Soha fel nem merült volna bennem egy CSS koncerten instrumentális szám, vártam is, hogy mikor lép be az ének. Nagyon lendületes volt, hatására hazafelé a Brand New Day-t dúdolgattam.
Sajnos ezután hamar vége lett, külön ráadás szám se volt, hanem az Every Little Thing She Does Is Magic refrénjével tértek vissza. Ahogy Greg is írta, érezhető volt, hogy még új a műsor, de amúgy a színházteremben is iszonyatos meleg volt, elképzelni is rossz, milyen lehetett ugyanez a színpadon. Összefoglalva gratulálok a Cotton Club Singers-nek az új produkcióhoz, egy későbbi alkalommal szívesen meghallgatom mégegyszer. Azon is járt a fejem , hogy most volt a hírekben hogy Sting fellép a saját számait feldolgozó chicagói szimfonikus zenekarral, ide is elugorhatna egyszer :-)
The Fireman 2009.03.08. 18:08:31
@The Fireman:
a lényeget elfelejtettem: a sting.hu -nak köszönjük a játékot!
www.thefiremanmusic.com
a lényeget elfelejtettem: a sting.hu -nak köszönjük a játékot!
www.thefiremanmusic.com
attis · http://sting.blog.hu 2009.03.09. 08:25:44
@The Fireman:
Szívesen, máskor is! A felajánlott jegyeket pedig köszönjük a CCS menedzsmentjének! :-)
Szívesen, máskor is! A felajánlott jegyeket pedig köszönjük a CCS menedzsmentjének! :-)
Utolsó kommentek