FŐOLDAL | HÍREK | KIADVÁNYOK | KONCERT | EXKLUZÍV | DALSZÖVEG | GALÉRIA | VIDEÓK | ZENELEJÁTSZÓ | VENDÉGKÖNYV | MSL-FANKLUB

Sting: A lélek kalitkái
(The Soul Cages - 1991)
Fordította: Nagy Gergely

  1. Lelkek szigete
    (Island Of Souls)
  2. Mindez idő alatt
    (All This Time)
  3. Megőrülök érted
    (Mad About You)
  4. Jeremiás blues I. rész
    (Jeremiah Blues Part 1)
  5. Miért kellene sírnom érted?
    (Why Should I Cry For You?)
  6. Szent Ágnes és az égő vonat
    (Saint Agnes And The Burning Train) instrumentális
  7. A vad vad tenger
    (The Wild Wild Sea)
  8. A lélek kalitkái
    (The Soul Cages)
  9. Amikor az angyalok lehullanak
    (When The Angels Fall)


1. Lelkek szigete
(Island Of Souls)

Billy a hajógyár mellett látta meg a napvilágot
Elsõ fiaként egy hajóépítõ fiának
S Billy úgy növekedett, ahogyan egy hajó árnyéka
Melynek jókora teste eltakarja a Nap fényét

És egy héten hat nap figyelte szegény apját
Egy munkásember élete akár a rabszolgáé
Minden éjjel ivott s a jövõrõl álmodott,
A pénzrõl, melyet nem spórolt meg soha
És Billy sírt, mikor a jövõre gondolt

Hamarosan eljött a nap, mikor az üveg eltörött
Tengerre bocsátottak egy nagy hajót
Úgy érezte, otthagyták egy kihalt tengerparton
A jövõbe, ahová kétségbeesetten menekülni akart
Mi más volt hátra a hajómunkás fiának
Mint egy új hajót építeni, egy új munkát elvégezni

Egy napon, álmodott a világban egy hajóról
Mely elvinné az apját és õt
Egy helyre, melyre soha nem lelnek rá
Egy helyre, messze ettõl a várostól.

Kalitkába zárva egy hajó vázába
A munkások mind legyekként lebegtek
Elfogva a villódzó acetilén fényében
Egy munkás addig dolgozik, míg az ipar meg nem hal
És Billy sírt, mikor a jövõre gondolt

Majd jött, amit üzemi balesetnek hívnak
Összetöri azokat, kik nem tudnak megbocsátani
Billy apját a mentõk vitték haza
Egy réz karóra, egy csekk, talán még három hétig élhet,
És mi más volt hátra a hajómunkás fiának
Mint egy új hajót építeni, egy új munkát elvégezni

Azon az éjjelen, álmodott a világban egy hajóról
Mely elvinné az apját és õt
Egy helyre, melyre soha nem lelnek rá
Egy helyre, messze ettõl a várostól,
Egy newcastle-i hajó szén nélkül
Elvitorláznak a lelkek szigetére.
 

2. Mindez idõ alatt
(All This Time)

Átnéztem ma
A folyó túlsó partjára,
Láttam egy várost a ködben és egy öreg templomtornyot
Ahol a sirályok játszanak.
Láttam a szomorú igáslovakat hazafelé vonulni
A nátriumos fényben
Láttam két lelkészt a kompon
Októberi vadludakat egy hideg téli éjszakán

És mindez idõ alatt, hömpölygött a folyó
Végtelenül a tengerbe.

A két pap eljött a házunkhoz ma éjjel
Egy fiatal, egy öreg, imádkozni a haldoklóért
Hogy feladják az utolsó kenetet,
Az egyik tanul, a másik tanít,
Amerrõl a hideg szél fúj
Sürögve-forogva, paphoz illõ feketében
Akárcsak egy tömeggyilkos

És mindez idõ alatt, hömpölygött a folyó
Végtelenül a tengerbe
Ha megtalálnám utamat, vinnék a folyóról egy csónakot
És eltemetném az öregembert,
Eltemetném a tengerbe

Áldottak a szegények, mert õk öröklik a földet
Jobb szegénynek lenni mint kövérnek egy tû fokában
S ahogy e szavak elhangzottak, esküszöm hallottam
Az öregembert nevetni,
'Mire jó egy elhasznált világ, és hogyan
érné meg nekünk'

És mindez idõ alatt, hömpölygött a folyó
Végtelenül, mint egy csendes könnycsepp
És mindez idõ alatt, hömpölygött a folyó
Atyám, ha Jézus létezik,
Az hogy lehet, hogy sohasem élt itt.

A tanárok elmondták, a rómaiak építették ezt a helyet
Építettek egy falat és egy templomot, a birodalom határán egy
Helyõrségi várost,
Éltek és meghaltak, imádkoztak isteneikhez
De a kõistenek nem adtak ki hangot
És birodalmuk széthullott, s az egész ottmaradt míg
A kövekre a munkások rátaláltak

És mindez idõ alatt, hömpölygött a folyó
Lenyugvó fényében az északi Napnak
Ha megtalálnám utamat, vinnék a folyóról egy csónakot
Gyülekezetekben megbolondulnak az emberek
De csak külön lesznek jobban
Egyenként
Egyenként...
 

3. Megõrülök érted
(Mad About You)

Egy kôhajításnyira Jeruzsálemtôl
A holdfényben sétáltam egy magányos mérföldnyit
És bár millió csillag ragyogott
A szívem elveszett egy távoli bolygón
Ez kering az áprilisi Hold körül
A szomorúság pályáján kavarogva
Elvesztem nélküled. Elvesztem nélküled
Bár egész királyságom homokká válik
S belehull a tengerbe
Megôrülök érted. Megôrülök érted

És a sötét, elhagyatott völgyekbôl
Hallottam a bánat ôsi dallamait
De minden lépésnél rád gondoltam
Minden lábnyom csak te vagy
S minden csillag egy homokszem
Maradványai egy kiszáradt óceánnak
Mondd, még mennyi ideig? Mennyi ideig?

Úgy mesélik, van egy város a sivatagban
Egy vén király hiúsága
De a város romokban fekszik
Hol süvít a szél s vijjognak a keselyûk
Ezek az ember munkái
Nagyravágyásunk netovábbja
Börtönné válna az életem
Ha más felesége lennél
Porrá zúzva minden börtön
Ellenségeim szabadon távoznak
Megôrülök érted. Megôrülök érted

Életemben még sohasem
Éreztem ennyire egyedül magam, mint most
Bár hatalmat érdemlek, akármerre tekintek
Számomra ez semmit sem jelent
Nincsen gyôzelem
Egész történelmünkben, szerelem nélkül

Egy kôhajításnyira Jeruzsálemtôl
A holdfényben sétáltam egy magányos mérföldnyit
És bár millió csillag ragyogott
A szívem elveszett egy távoli bolygón
Ez kering az áprilisi Hold körül
A szomorúság pályáján kavarogva
Elvesztem nélküled. Elvesztem nélküled
S bár nálad a kulcs a pusztításhoz
Mindahhoz, amit látok
Porrá zúzva minden börtön,
Ellenségeim szabadon távoznak
Bár egész királyságom homokká válik
S belehull a tengerbe
Megôrülök érted. Megôrülök érted

 

4. Jeremiás blues I. rész
(Jeremiah Blues Part 1)

Éjfél volt, éjfél délben
Mindenki rímekben beszélt
Mindenki látta a nagy órát ketyegni
Senki sem tudta, senki sem tudta mennyi az idõ

Elegáns bálozók mosolyogtak
Mindenki a fillérekért harcolt
Az újságok vérért kiáltottak
Ezek voltak a legjobb idõk

Minden hely a világon ugyanolyannak tûnt
Nem hallottunk a dobok ritmusát
Mindenki meg akarja nézni a másik oldalt
Amikor valami bûnös dolog erre jõ

Néha kikötöznek a fához egy tolvajt
Néha bámulok
Néha én vagyok

Mindenki igazat mondott
Minden mit hallottunk, hazugság volt
Egy pápa azt állította, hogy vétkezett a múltban
Ez volt ám a nagy meglepetés

Mindenki szerelmes lett
Egy bíboros feleségét bebörtönözték
A kormány megmentett egy haldokló bolygót
Mikor népszerû ikonok buktak el

Minden hely a világon ugyanolyannak tûnt
Nem hallottunk a dobok ritmusát
Mindenki meg akarja nézni a másik oldalt
Amikor valami bûnös dolog erre jõ

Néha kikötöznek a fához egy tolvajt
Néha bámulok
Néha én vagyok
Néha bámulok
Néha én vagyok
 

5. Miért kellene sírnom érted?
(Why Should I Cry For You?)

A Nagykutya csillaga alatt vitorlázom
A holdfény zátonyai felett
Az apály ege alatt
Észak, észak-nyugat, a fáraó kövei

A sarkvidéki tûz alatt
Túl a csend tengerein
Fagyott köteleken vontatva
Minden hátralévõ napomért
De az észak igaz lehet?

Minden szín vörösen vérzik
Az óceán ágyában alszik
Üres tengereken sodródva
Minden hátralévõ napomért

De az észak igaz lehet?
Miért kellene?
Miért kellene sírnom érted?
Sötét angyalok kövessetek
Túl egy istentelen tengeren
A végtelen zuhatag hegyei,
Minden hátralévõ napomért,

Mi lehet az igazság?

Néha látom az arcodat,
Úgy tûnik, a csillagok elveszítették helyüket
Miért muszáj rád gondonom?
Miért muszáj?
Miért kellene?
Miért kellene sírnom érted?
Miért akarod ezt tõlem?
És mennyit jelentene azt mondani,
Hogy, "szerettelek a magam módján"?

Mi lehet az igazság?
Miért kellene?
Miért kellene sírnom érted?
 

7. A vad vad tenger
(The Wild Wild Sea)

Ismét megpillantottam ma este
Fekete vitorla a sápadt sárga égen
És egy pillanat mûve alatt csupán,
Eltûnt, ahol a szürke sirályok szállnak.

Ha ez ismét megtörténik, aggódni kezdek
Mert furcsa hajó az, mely repülni tud
S józanul fürkészem a látóhatárt
A sötétedõ égbolt fényében.

Azon az éjjelen, mikor álmomban sétáltam
Belegázoltam a nyílt tengerbe
És együtt úsztam a Holddal s szeretõjével
Míg szem elõl nem veszítettem a szárazföldet

Úsztam, míg az éjbõl reggel lett
Fekete vitorla a vöröslõ égen
Egy dülöngélõ hajó fedélzetén találtam magam
Oly messze, hol nem szállnak szürke sirályok

Körülöttem csend mindenütt
Mintha mulandó emberi reményeim gúnyolnák
És egy kérdõjel függött a vitorlavásznon
A szélnek, mely elhalt a kötelek között

Lehet, hogy egy órát aludtam
Lehet, hogy egy napot
Egy fehér vászon ágyban ébredtem
S az ég színe olyan volt mint az agyagé.

Elõször csak egy ponyva suhogása
S a leglágyabb szellõ az arcomon
De egy sor vágtázó fehér ló
Elmondta, hamarosan versenyben lesz részünk

A kellemes sóhajból üvöltés lett
És a szürke ég dühös feketévé vált
És aggódó szemem a látóhatárt kutatta
A növekvõ tengerrel hátam mögött

Egy tengerész árnyékát láttam
A hídon, a kormányház üvegén keresztül
Kötelet erõsítve az imbolygó hajó kormányához
Amint szemeimmel hunyorítottam az esõben

A hajó szembefordult a széllel
Hogy nekigyûrkõzzön a viharnak
És a tengerész kalapja alatt
Apám arcát pillantottam meg

Ha elhangzik ma egy ima
Kérlek ajánld fel nekem
Mikor a mennyország hídja eltörött
És te elvesztél a vad vad tengeren
Elvesztél a vad vad tengeren...
 

8. A lélek kalitkái
(The Soul Cages)

A fiút bezárták a halász telepére
Halovány a Hold, ahol az óceán elhal
Esti csillagok raja akaszt tüzet a hálókra
S a kalitkák káoszát, hol a tengeri rák lakik

Hol van a halász, hol van a kéjenc?
Hol van a gazdája szennyes kabátjának?
Fogyatkozik a Hold, mikor a sötét madarak szállnak
Hol van a gyermek az apja szemeivel?

Õ a kilencedik világ királya
Eltorzult fia a ködharangok kongásának
Minden egyes homár kalitkájában
Egy megkínzott emberi lélek

Ezek a lelkei a tönkrement gyáraknak
Behódolt szolgái az eltörött koronának
Régi bûnös ígéretek halott számvetése
Ezek a lelkei a megtört városnak

Ezek a lélek kalitkái. Ezek a lélek kalitkái
Ezek a lélek kalitkái. Ezek a lélek kalitkái

'Van egy fogadásom' szólt a bátor gyermek
A halász nevetett, bár zavarta a tréfa.
'Azt iszod amit én, de muszáj lesz utolérned
S ha az italtól én állva maradok,
Egy lélek szabad lehet'

'Van itt egy hordó a legvarázslatosabb borból
Egy termés, mely megáldott minden hajót a sorban
Kifacsart vére halott matrózoknak
Fiatal fehér test, hányódva az árapállyal'

'És ugyan mire jó ez, édes picinyem?
Miért kéne fütyülöm, mikor a bezárt madár dalol nekem?
Ha elveszted a fogadást a tenger királyával
Egy kalitkában töltöd az örökkévalóságot velem'

Ezek a lélek kalitkái. Ezek a lélek kalitkái
Ezek a lélek kalitkái. Ezek a lélek kalitkái

Egy felnyitott test fekszik a halász telepén
Mint ahogy egy hajó oldalát jéghegy hasítja fel
Eggyel kevesebb lélek a lélek kalitkáiban
S még egy utolsó átok a halász ajkain

Ezek a lélek kalitkái. Ezek a lélek kalitkái
Ezek a lélek kalitkái. Ezek a lélek kalitkái

Ússz a fénybe. Ússz a fénybe

Álmodott egy hajóról a tengeren
Mely elvinné az apját és õt
Egy helyre, melyre soha nem lelnek rá
Egy helyre, messze ettõl a várostól
Egy newcastle-i hajó szén nélkül
Elvitorláznak a lelkek szigetére
 

9. Amikor az angyalok lehullanak
(When The Angels Fall)

A világ felett oly magasan ma éjjel
Az angyalok figyelik, amint alszunk
És a csillagok hídja alatt
Biztonságban álmodunk
De talán az álom
Álmodik bennünket
Felszállva a sirályokkal
De talán az álom
Álmodik bennünket
Szárnyalva sasok hátán

Amikor az angyalok lehullanak
Árnyékok a falon
A hívó mennydörgésben
Valami kísért mindannyiunkat
Amikor az angyalok lehullanak
Amikor az angyalok lehullanak

Emeld le apád keresztjét
Óvatosan a falról
Az árnyék utána ottmarad
Látod összedõlni a templomokat
Hatalmas nagy robajjal
S mindent, ami bennük van
Mégis, minden rongyos lelke
Minden rongyos embernek
Keresi elveszített otthonát
Elcsoszognak a romokhoz
A földig rombolt síkságról
Kutatva a sírkövek között

Amikor az angyalok lehullanak
Árnyékok a falon
A hívó mennydörgésben
Valami kísért mindannyiunkat

Amikor az angyalok lehullanak
Amikor az angyalok lehullanak
Amikor az angyalok lehullanak

Íme a lábaim
Íme a kezeim
Íme a gyermekeim
És ez az én kívánságom
Hozzátok le az angyalokat
Tüntessétek el õket a szemem elõl
Soha nem akarok látni
Millió napot éjfélkor

A kezeid üresek
Az utcák is üresek
Nem tudsz irányítani bennünket
Nem tudsz irányítani bennünket többé

Amikor az angyalok lehullanak. Amikor az angyalok lehullanak
Amikor az angyalok lehullanak. Amikor az angyalok lehullanak
Amikor az angyalok lehullanak. Amikor az angyalok lehullanak
 

(c) 1997 Hungarian translations by Gergely Nagy (and many thanks to Dániel Nagy)


A bejegyzés trackback címe:

https://sting.blog.hu/api/trackback/id/tr95745279

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


Sting.hu ...brand new site - magyar Sting rajongói oldal

A Sting.hu nincs semmilyen hivatalos kapcsolatban Stinggel, lemezkiadójával, vagy menedzsmentjével. Az oldalon található cikkek, írások, képek, termék- és cégelnevezések tulajdonosaik szerzői- és védjegyoltalma alá eshetnek.

A hozzászólások a szerzõk tulajdonai, minden más tartalom:
(c) 1999 - 2010. - Attis

süti beállítások módosítása